Mi a különbség az információs kultúra, a digitális kultúra és a hálózati kultúra között? Mennyiben értelmezi másképpen Z. Karvalics a mikro-, mezo- és makroszintet az órai anyaghoz képest? Számodra melyik értelmezés hasznosabb – az órai vagy a cikkben olvasott?

Ezek a megjelenési formák mind a kultúra, mint gyűjtőfogalom, részei. Az információs kultúra már viszonylag korán, a bináris rendszer megjelenésével egy idős és csak jóval később jelent meg ezen belül a digitális kultúra, amiben maximum fél évszázada van jelen a hálózati kultúra. Ezek csak részei a kultúra egészének, de egyre nagyobb szeletet hasítanak ki belőle. Ahogy nő a digitalizálódás, úgy nő a digitális kultúra az információson belül és ahogyan fejlődik a hálózati összeköttetés, úgy növi ki magát ő is. Lényegében tehát a különbség, hogy az információs kultúra részét képezi az összes digitális megjelenés, és azon belül képez egy részt a hálózattal is összekapcsolt digitális kultúra világa.

 

Makro szinten Karvalics két nézőpontot különböztet meg, illetve  a kultúra egészét vizsgálja és azon belül is különféle területekre osztja, ugyanis minden közegben mást-mást jelenthet a fogalom. Mindezt az órai anyag a folyamatok és berendezések konvergencia folyamatával magyarázza. Mezo szinten Karvalics kisebb-nagyobb társulásokat ért alatta "szubkultúra" néven. Példaként vett dél-koreai közösségeket, - ahol a hálózat gyorsan köznépesedett - hiszen a számítógépes játékok köré szerveződött közösségek, amolyan "klánok" is különböző nyelvi sajátosságokkal, szokásokkal rendelkeznek. Mezo szinten nem sok írásos maradványom van az előadásról, mindössze annyi összehasonlítási alapom van, hogy ott az Internetet magát kulturális tényezőnek vettük. Mikro szinten fedeztem fel a legmarkánsabb eltérést. Itt egy új megközelítést használ a szerző, mégpedig egy hármas tagolást, az egyén, kultúrában elfoglalt "képessége" szerint. Az elemi információs írástudás került a legalsó szintre, mint alapvetés (ilyen volt pl. a számolás, írás, olvasás képessége). A következő szint a középfokú információs műveltség, ahol a lényeges kérdés, hogyan használja a kulturális képességeit az egyén (milyen célokra tudja felhasználni). Végül pedig ott a felsőfokú információs műveltség, ami ennek a kiteljesedése. Ezek alapján sokkal részletesebben boncolgatja a szintet Karvalics. Az órai anyag alapján a hangsúly a szabad (ingyenes) információcserén volt, ami egyre inkább profitorientált irányba megy át és ennek a kultúra "fogyasztói" nem igazán örülnek.

Őszintén szólva, nem tudok választani a két szemlélet között, mert nagy ellentmondást nem találtam a kettő között (talán annyi, hogy meta szintet a tanulmány nem részletez). Kicsit más a megközelítés, de mindkét olvasatot érdekesnek találtam.

Megosztás a facebookon