- Az öt, cikkben ismertetett elmélet közül melyik áll hozzád a legközelebb? Miért? (Indokold is a válaszodat!) - Szerinted a Webster által kiemelt 5 szemponton kívül léteznek még további fontos szempontok, amelyek meghatározhatják az információs társadalmat (tehát indokolják, hogy minőségileg más, új társadalomról kelljen beszélnünk)? Mik lehetnek ezek? Miért?

A mai nappal végre rávettem magam, hogy elolvassam ezt a 30 oldalas Frank Webster részletet.

Elsőre nehéz volt eldönteni, melyik elmélet áll hozzám a legközelebb ezek közül. Pár perces töprengés után arra jutottam, hogy leginkább a foglalkoztatási meghatározások állnak hozzám a legközelebb. Szerintem az egy nagyon fontos mutatószám, hogy miként alakultak a foglalkoztatási arányok az egyes ágazatokban. Míg nem is olyan régen, a mezőgazdasági dolgozók, vagy iparosok száma kimagasló volt, mára már tényszerű, hogy a szolgáltatási ágazatban dolgozók aránya jelentősen megnőtt, hozzájuk képest is. Persze mindez nem ment volna végbe a technológiai fejlődés nélkül, ami érezhetően képezte részét másik elméletnek is. Hiszen a társadalmi, kulturális, gazdasági változásokat nagymértékben befolyásolta a technológiai folyamatos fejlődése. Mégis azt mondom, hogy ebből nem következik egyenesen arányosan a munkaerő-szükséglet átrendezése. Marc Porat például 3 csoportba osztotta az információs szektort és ezek összesen 400 különböző munkakört tartalmaznak. Ez alapján, akik ezekbe a csoportokba tartoznak, jellemzően tudás alapú, szellemi munkát végeznek. Nehéz ilyen könnyen bekategorizálni a tevékenységek típusait, hisz sok esetben, egy-egy komoly szellemi tevékenységet igénylő munkakör végül fizikai formában ölt testet. Illetve egyre több "újkori" munkakör kerül bevezetésre, amiknek jó része egyre több információ meglétét várja el. És ez fellelhető egy mezőgazdasági területen, vagy éppen a telekommunikációban is.

Véleményem szerint, lassan már nem lehet ilyen könnyen elválasztani a fehér galléros és kék galléros munkaköröket, mert mindkét szektor (persze leginkább a fehér) egyre nagyobb múltbéli tapasztalatot, tudást, fejlesztést igényel. Van egy felgyorsult tempó, amivel mindenkinek fel kell vennie a versenyt. Mégis azt mondom, hogy eszerint a legjobb mérni az információs társadalom meglétét. Vannak ugyanis statisztikai adataink - amelyeket a legjobb a lehető legprimitívebb mivoltukban kezelni. Számomra elég bizonyíték az, ha egy 50 éve is létező munkakörben dolgozók aránya az 5-ödére csökkent a mai napra, akkor valami miatt (és ez lehet technológiai előrelépés, vagy akár bármilyen visszalépés) lecsökkent az igény azon munkaerő iránt, akik azt végezték. Vagy pont az ellenkezője - iszonyatosan megnőtt. Emellett komoly bizonyíték az is, hogy olyan szakmák alakultak ki pár év alatt, amik azelőtt nem is léteztek, mára már viszont elengedhetetlennek tartjuk. És mit ad Isten; a legtöbb ilyen tevékenység tudás alapú, új információk, technológiák meglétét igénylik.

Ez szerintem képes megmutatni, hogy merre tart ez az információs társadalom.

Szerintem valami olyan modellről kéne beszélni, amely figyelembe veszi a technológiai fejlődést (számítógépek, hálózatok, információáramlás sebessége, mennyisége...), ezeket valamilyen formában méri, majd ehhez viszonyítva megnézi a társadalmi átrendeződést, mondjuk a munkatevékenységek alapján. Én a kettőt együtt látom működőképesnek.

Megosztás a facebookon