- Mit gondolsz Miller előzetes várakozásairól és arról, amit tapasztalt? Vajon más másképpen járt volna? - Mit gondolsz, vajon Te hogyan bírnád ki internet nélkül egy évig? Mi történne veled?

Paul úgy gondolta, hogy meg kell néznie, milyen a világ másik oldala - az internet nélküli élet. Úgy érezte, az internet az emberekért van, hisz ő is 12 éves kora óta használja és élete elengedhetetlen részének tartja. De voltak kétejei és egy ajánlat elfogadásával vállalta, hogy egy évre szakít a világhálóval. Fokozatosan rájött, hogy a papír alapú térkép, a hagyományos posta, a virágok illata ugyan olyan jó, mint ezek virtuális megfelelői, sőt esetenként nagyobb örömet okoznak. De lassú és ma már nehézkes mindent offline megoldani. Rá kellett azonban döbbennie a végén, hogy az internet egy olyan kapocs a mai világban, ami az emberek összeköttetését hivatott szolgálni. Nincs azzal semmi baj, ha a technológia újdonságait használjuk. Persze a tapasztalat az volt, hogy a személyes kommunikáció esetében Paul is sokkal inkább odafigyelt a másikra, érzelmesebb volt, de az 5 éves unokaöccsével például már nem tudta aktívan tartani a kapcsolatot Skype nélkül.
Én úgy gondolom, hogy mindenki hasonlóan járt volna. Mindenkinek lettek volna pozitív emberi tulajdonságai, melyek az internet félre dobásával domborodtak volna ki, de legalább ennyi hátrányt is szenvedett volna vele. Értelem szerűen, olyan közösségekben, ahol az internetnek kisebb, vagy szinte semekkora, a súlya, ott kevésbé nyilvánul meg negatív tényezőként, ha az ember nem fér hozzá az e-mailjeihez.

Én valószínűleg könnyebben bírnám net nélkül, de csak akkor, ha egy megfelelő előkészület előzi meg. Lezárnám azokat a csatornákat, amik csak annak a segítségével működnek, és jelezném a változást mindenki felé, aki fontos számomra. A munkahelyen is oda kell figyelni, hogy papír alapon tudjam a teendőket intézni, bár a munka hossza annyira megnyúlna, hogy szerintem óriási hátrányba kerülnék.
Minden esetre egy megfelelő felkészüléssel lekapcsolható lenne számomra a világháló. Olyan dolgokkal foglalkoznék, amire eddig nem jutott, vagy nem szántam időt az online miatt. Felerősödne a személyes kontaktus fontossága, de például költségesebbé is válna az életem.. akár viszonylag nagy mértékben is. Az biztos, hogy életem végéig nem mondanék le róla. Annál azért jóval többet nyújt.

Megosztás a facebookon

- Castells melyik gondolata ragadta meg a leginkább a figyelmedet? Miért? - Melyik gondolatával vitatkoztál volna leginkább? Miért? Mit mondtál volna neki?

Nekem az a rész jött át a leginkább, mikor "a média maga az üzenet" kifejezést magyarázta. Nem mindegy, hogyan, milyen formában jelenik meg az üzenet a kommunikáció során. Míg a fordítottja esetén pedig a üzenet tartalma a mérvadó a kommunikációs folyamatok esetében.

Illetve a harmadik elképzelés, hogy a kommunikáció is maga az üzenet. Nagyon tetszett a példa a reklámokról és a fogyasztókról. Szinte mindenki azért használja a reklámot a fogyasztói szám növelésére, mert ez a bevett szokás és nem akar senki kilógni a sorból. A kommunikáció és nemkommunikáció logikája is érdekes, bár kevésbé érthető számomra. Talán az a lényeges belőle, hogy vagy beállsz a sorba, vagy kilógsz belőle. De mindenképp tartozol a kettő közül valahova és ezzel részt veszel a kommunikációs térben.

 

A média és a kommunikációs technológia kapcsán azonban nehezen értem meg. Szerintem nem feltétlenül kell érteni a technológiához, hogy értsük a gazdaságot, a reklámok működését. Nem érzékelem, hogy keresnénk azt, hogyan lehet a reklámipart megkerülni. Nem hiszem, hogy a technológia megértése ekkora problémát jelentene a médiában.

 

Megosztás a facebookon

- Te mit gondolsz arról, hogy alapvetően milyen a technológia és a társadalom viszonya? Melyik határozza meg melyiket? Miért? - A cikkben és az órán bemutatott elméletek közül melyiket találod a leghasznosabbnak? Miért? Hasonlítsd össze az általad kiválasztott elméletet a többivel, írj legalább 3 pozitív érvet az általad választott elmélet mellett és 3 negatívat a többiekkel szemben.

Úgy gondolom, hogy a technológia is befolyásolja a társadalmat, illetve fordítva is igaz a dolog.
Mivel a technológia gyorsabb ütemben fejlődik, változik, mint a társadalmi kultúra, így alapvetően az alakítja az embereket. Általában minden újdonságot vegyes reakciók fogadnak és csak idővel derül ki, hogy vvalóban egy előremutató fejlesztésről van szó, vagy megint csak egy mesterséges igényt akartek kelteni, gazdasági érdekek miatt. Mégis sok esetben van az, hogy pár év után olyannyira hozzánő az ember mindennapjaihoz az aktuális technológiai háttér, hogy el sem tudná képzelni nélküle az életet. Így viszont máris a másik oldalon vagyunk, miszerint a társadalmi igények alakítják ezeket a változásokat - különös tekintettel az IT szektorra.

Én például nem tudnék elköteleződni egyik változat mellett sem. Túl szélsőséges lenne azt mondani, hogy az egyik uralja a másik területet. A kettő kölcsönösen függ egymástól, és pont ez az a húzóerő, amely a folyamatos fejlesztést gerjeszti.

A választásom a SCOT modelre esett. Azt tartom a leginkább meghatározónak a mai világban is. Igyekeznek először mindig a domináns társadalmi réteg számára megfeleltetni a technológiai fejlődés menetét, ami fokozatos alakulások mentén végül elnyerei a - társadalom számára is - tökéletes formáját.
Persze idővel újra meg újra előjöhet a gondolat, hogy az aktuális igényeket már nem tudja teljes egészében kielégíteni a "műtárgy" vagy egyszerűen csak fogást találnak rajta és egy másik irányvonalat véve továbbfejlesztik.

Ha kéne három pozitívumot megfogalmazni mellette pár szóban, az a következő lenne:
- Társadalmi alapokra épít (hiszen ezek az innovatív termékek minket hivatottak szolgálni?!)
- Logikus folyamatok alakítják RSG
- Nem lineáris, többdimenziós fejlődés megvalósítása

Az ANT felfogás már érzésem szerint kissé rá akarja eröltetni az emberre a technológiai újításokat, ami nem feltétlenül előny a felhasználónak pl az informatikában.

A TD elmélet lényege pedig pont arra húz, hogy amennyire lehet zárjuk ki a társadalmat a "döntésből" hiszen csak a javunkra válhat.

A KD szintén szélsőséges nézőpont, én ezeket nem preferálom ebben a témában.

Megosztás a facebookon

- Az öt, cikkben ismertetett elmélet közül melyik áll hozzád a legközelebb? Miért? (Indokold is a válaszodat!) - Szerinted a Webster által kiemelt 5 szemponton kívül léteznek még további fontos szempontok, amelyek meghatározhatják az információs társadalmat (tehát indokolják, hogy minőségileg más, új társadalomról kelljen beszélnünk)? Mik lehetnek ezek? Miért?

A mai nappal végre rávettem magam, hogy elolvassam ezt a 30 oldalas Frank Webster részletet.

Elsőre nehéz volt eldönteni, melyik elmélet áll hozzám a legközelebb ezek közül. Pár perces töprengés után arra jutottam, hogy leginkább a foglalkoztatási meghatározások állnak hozzám a legközelebb. Szerintem az egy nagyon fontos mutatószám, hogy miként alakultak a foglalkoztatási arányok az egyes ágazatokban. Míg nem is olyan régen, a mezőgazdasági dolgozók, vagy iparosok száma kimagasló volt, mára már tényszerű, hogy a szolgáltatási ágazatban dolgozók aránya jelentősen megnőtt, hozzájuk képest is. Persze mindez nem ment volna végbe a technológiai fejlődés nélkül, ami érezhetően képezte részét másik elméletnek is. Hiszen a társadalmi, kulturális, gazdasági változásokat nagymértékben befolyásolta a technológiai folyamatos fejlődése. Mégis azt mondom, hogy ebből nem következik egyenesen arányosan a munkaerő-szükséglet átrendezése. Marc Porat például 3 csoportba osztotta az információs szektort és ezek összesen 400 különböző munkakört tartalmaznak. Ez alapján, akik ezekbe a csoportokba tartoznak, jellemzően tudás alapú, szellemi munkát végeznek. Nehéz ilyen könnyen bekategorizálni a tevékenységek típusait, hisz sok esetben, egy-egy komoly szellemi tevékenységet igénylő munkakör végül fizikai formában ölt testet. Illetve egyre több "újkori" munkakör kerül bevezetésre, amiknek jó része egyre több információ meglétét várja el. És ez fellelhető egy mezőgazdasági területen, vagy éppen a telekommunikációban is.

Véleményem szerint, lassan már nem lehet ilyen könnyen elválasztani a fehér galléros és kék galléros munkaköröket, mert mindkét szektor (persze leginkább a fehér) egyre nagyobb múltbéli tapasztalatot, tudást, fejlesztést igényel. Van egy felgyorsult tempó, amivel mindenkinek fel kell vennie a versenyt. Mégis azt mondom, hogy eszerint a legjobb mérni az információs társadalom meglétét. Vannak ugyanis statisztikai adataink - amelyeket a legjobb a lehető legprimitívebb mivoltukban kezelni. Számomra elég bizonyíték az, ha egy 50 éve is létező munkakörben dolgozók aránya az 5-ödére csökkent a mai napra, akkor valami miatt (és ez lehet technológiai előrelépés, vagy akár bármilyen visszalépés) lecsökkent az igény azon munkaerő iránt, akik azt végezték. Vagy pont az ellenkezője - iszonyatosan megnőtt. Emellett komoly bizonyíték az is, hogy olyan szakmák alakultak ki pár év alatt, amik azelőtt nem is léteztek, mára már viszont elengedhetetlennek tartjuk. És mit ad Isten; a legtöbb ilyen tevékenység tudás alapú, új információk, technológiák meglétét igénylik.

Ez szerintem képes megmutatni, hogy merre tart ez az információs társadalom.

Szerintem valami olyan modellről kéne beszélni, amely figyelembe veszi a technológiai fejlődést (számítógépek, hálózatok, információáramlás sebessége, mennyisége...), ezeket valamilyen formában méri, majd ehhez viszonyítva megnézi a társadalmi átrendeződést, mondjuk a munkatevékenységek alapján. Én a kettőt együtt látom működőképesnek.

Megosztás a facebookon

◦fényképem, nevem ◦milyen szakra, szakokra járok (be lehet írni a gazdinfón kívüli másik szakot is) ◦mit várok a kurzustól ◦előreláthatólag milyen témából fogok szakdolgozni (és kinél – ha van már konzulensem) ◦mik a hobbijaim, milyen szabadidős tevékenységet csinálok szívesen ◦dolgozok-e valahol (ha igen, hol)

Első bejegyzésemben írnék pár bemutatkozó sort.

A nevem helyett a Neptun kódom látható a szaktársaim kérésére. (CGF4N8)

23 éves leszek idén és már 3. éve járok a BCE gazdaságinformatikus képzésére. Nincs más szakom és nem is tervezem. Remélem legalább ezt elvégzem. Analízisből ugyanis gyengén állok az 5. vizsgaalkalom után is.

Arra a kérdésre nehéz válaszolni, hogy mit várok az információs társadalom kurzustól, mert nem mond nekem semmit az elnevezés. Nehéz hova tennem. Éppen ezért azt várom, hogy valami újat fog nyújtani. Mert az információ ugye hatalom.. és itt talán plusz infóhoz jutok.
Emellett nem titkolt vágyam, hogy egy ilyen "mesedélután" típusú tárgyat fedezhessek fel benne, mint tavaly az E-business -ben. Nem árt 1-2 olyan kötelező tárgy is, amire szívesen jár be az ember.

Szóba került a szakdolgozat. Őszintén szólva, semmi ötletem még, hogy miről írjam, amit tudok, hogy Mohácsi Lászlóhoz vettem fel, aki az informatikában van otthon és valami programozós, C#-os témában biztosan tudna segédkezni, de biztosan lesznek egyéb ötletei, ami előrébb visz a választásban.

Szabadidőmben szívesen sportolok, első sorban teniszezni szeretek, de kondizni is járok, amennyire időm engedi. Hétvégente gyakran jövünk össze a haverokkal. Olyankor gyakran megjelenik az alcohol is lazításképp vagy egy jó buli. Bár mostanában inkább egyéb programokat szervezünk a változatosság kedvéért. Szeretek moziba, színházba járni, de olvasni például nem.

A munkáról is kéne még valami. Egy informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cégnél dolgozom jelenleg, méghozzá sales-es pozícióban. Egyenlőre élvezem, de én sajnos viszonylag gyorsan beleunok a munkába, ha sablonossá válik számomra. Szeretem az új dolgokat, új feladatokat.

Elsőre ennyit gondoltam. :)

Megosztás a facebookon